…de nagyon megéri kitartani! 🙂
Mi esküvői fotósok korán érkezünk, legtöbbször 13 óra a műszak, közben cipeljük a nehéz felszerelést, tűző napon, ha úgy alakul, akkor hőségriadóban, de hát ez a munkánk része.
Valóban kényelmesebb-még ha időben jóval többet is vesz igénybe- a hűvös szobában válogatni, feldolgozni az esküvői fotókat, de az izgalom, a ‘medzsik’ vitathatatlanul aznap zajlik.
Nem lemaradni semmiről, ami fontos, folyamatosan figyelni a vendégekre, megpróbálni csendben háttérben maradni…
Az esküvői fotózás szenvedély…máshogy nem is lehetne csinálni.
Szenvedély, miközben munka..és ahogy mondani szokás: szerencsés az, akinek a szenvedélye a munkája.
Igen, munka, amit az ember pénzért csinál, de az igazi hajtómotor, ami évtizedeken keresztül képes a pályán tartani az embert, az a párok meghatott visszajelése az esküvői fotóik láttán.
Hosszú hónapokon, sőt akár éveken keresztül szervezik a nagy napjukat.
Az esküvői fotós munkája ott akkor, a nagy napon nem produktív úgy, ahogy a zenekaré, ahogy a ceremóniamesteré, a helyszíné, a dekorosé.
A mi munkánk gyümölcse hetekkel később érik be, s válik láthatóvá az utómunkázott esküvői fotók révén.
Viszont a feladata, hogy azt az élményt, amit ott akkor aznap a többi szolgáltató munkája révén megéltek a fiatalok, azt örökre konzerváljuk.
Esküvői fotóinkkal megragadva a hangulatot, emlékörökké válunk…bízunk benne, hogy örök időkre…s minden megtekintésnél akár könnyeket csalva a meghatott szemlélő szemeibe…
Barbiéknak az esküvő másnapján egy pár képből álló ízelítő slideshowt küldtem. Hamarosan ez az üzenet fogadott:
